1878. október 21-én született Krúdy Gyula

„Pedig a földön azért vannak nők és férfiak, hogy egymásnak tetszeni akarjanak.”

 

„Színek, hangok, ízek, szagok felidézése, az impresszionizmus, a romantika, a szecesszió és a realizmus eszközeinek egymásba oldódása jellemzi írásait, s ezen belül fokonként az utóbbi elemek jutnak növekvő szerephez. Cselekmény tekintetében nem túlzottan gazdagok művei. Krúdy írásművészetének titka a stílusában rejlik. Mondatai zeneileg formáltak, ez a lágy zeneiség azonban olyan lazán bontakozik ki, hogy közben a hanyagságig menő spontaneitás élményét kelti. /.../ Irónia és meghatottság, légiesen finom körülírás és egyszerű tényközlés - mindez ott van asszociációk láncolatából kialakuló mondataiban.” (Tamás Attila)

Iskoláit szülővárosában, Szatmárnémetiben és Podolinban végezte. A család elsőszülött fia csak író akart lenni és semmi más. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája nyomtatásban, s ezt gyors egymásutánban még nyolc írás követte.
Krúdy alteregó-hősei visszatérő figurák. A Szindbád-novellák és regények (Francia kastély, 1912; Purgatórium, 1933), melyeket 1911-től jelentetett meg, illetve az 1925-ben írt Szindbád – Álomképekegy különleges ciklust alkotnak az életművön belül. A novellákat később maga a szerző rendezte nagyobb egységekbe: Szindbád ifjúsága (1911), Szindbád utazásai (1912), Szindbád: A feltámadás(1915), Szindbád megtérése (1925) címeken.
A millenniumi ünnepségekre Pestre utazott, bekapcsolódott a századforduló pezsgő irodalmi világába, s élte a bohém művész mindennapjait. Elképesztően sokat dolgozott. A századfordulóig közel félezer elbeszélést írt, hét kisregénye jelent meg a lapokban, könyv alakban került az olvasók elé egy novelláskötete és egy regénye. Ezután sorra jelentek meg jelentősebb művei: Palotai álmok, 1914; Aranykéz utcai szép napok, 1916; Őszi utazások a vörös postakocsin, 1917.
1930-ban megkapta a Baumgarten-díjat, de a jelentős pénzösszeggel járó elismerés alig enyhített anyagi gondjain.  Szegénységben, nehéz anyagi körülmények között élte utolsó éveit.

Szindbád

Krúdy Gyula művei nyomán három film készült:

• Őszi versenyek (színes, magyar játékfilm, 1976. Rendező: Zsurzs Éva, szereplők: Garas Dezső, Szegedi Erika, Somogyvári Rudolf, Csákányi László, Máthé Erzsi)
• Szindbád (színes, magyar filmdráma, 1971. Rendező: Huszárik Zoltán, operatőr: Sára Sándor, szereplők: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Dajka Margit)
• Napraforgó (színes, magyar-olasz tévéfilm, 1976. Rendező: Horváth Z. Gergely, szereplők: Darvas Iván, Máthé Erzsi, Mensáros László, Lukács Sándor)

Forrás: József Attila Könyvtár, Dunaújváros