2009. január 25., vasárnap

Beszédes rajzok


Grafológiai útmutató gyermekrajzelemzéshez

Elanyagiasodott világunkban nehéz feladat hárul a szülőkre, ha gyermeküknek lelkileg is támaszt szeretnének nyújtani. A mindennapos hajsza sokszor eltereli a figyelmet arról, ami a legfontosabb. Pedig egy gyermeknek gyakran nem kell más, csak az, amit olyan nehezen tudunk megadni neki: egy kis odafigyelés…

Szabó Lőrinc gyermekközpontú világképe – melyet Lóci óriás lesz című versében kifejez – a szokványostól eltérő, fordított gondolkodásra sarkall bennünket. Meg kell tanulnunk másképp, gyermekszemmel is látni az életet ahhoz, hogy igazán átélhessük gyermekeink helyzetét, sajátos világát. Így tudjuk csak segíteni fejlődésüket, felnőtté válásukat, hogy majdan belőlük is boldog szülő, teljes ember lehessen.

A ma gyermekei alkotják a jövő felnőtteit, s ha a jövőben szeretnénk egy harmonikus társadalomban élni, akkor most kell gyermekeink felé fordulnunk, most kell elkezdenünk az ifjúság nevelését. Kölcsey is így fogalmaz: „Társadalomban született ember nem önmagáé. Minden egyes ember, még a legnagyobb is, parányi része az egésznek, s minden rész az egészért lévén alkotva: azért kell munkálnia is.” Csak így tehetjük családunkat, életünket s környezetünket is széppé. Igyekezzünk felismerni ennek felelősségét, s a legmélyebb alázattal, tisztelettel és nyitottsággal forduljunk gyermekeinkhez, mint a jövő felnőtteihez.

Hogy betekintést nyerhessünk gyermekeink lelkébe, hogy mélyebben megismerhessük őket és segíteni tudjunk ki nem mondott problémáikon is, a grafológiát hívjuk segítségül. A szó jelentése íráselemzés, de maga a tudomány nemcsak az írással, hanem a rajzok feltárásával is foglalkozik. A grafológus tehát a kézírásból és a rajzokból következtet az egyén jellemére, személyiségére.

A rajzelemzés gyermekeink esetében különösen fontos, hiszen a legtöbb gyermek hat éves koráig nem is tud írni. Sőt az írás is csak tíz éves kor körül kezd el egyéniesedni, ami azt jelenti, hogy igazán csak ettől a kortól kezdve lehet azt elemezni.

A gyermekek rajzaikon keresztül próbálnak felénk információkat közvetíteni, elmondani mindazt, amit szavakkal nem tudnak kifejezni. Kivetítik érzéseiket, bánatukat, örömüket, önmagukat – mindazt, amit magukból adni szeretnének. Ezért fontos számukra a rajz, s a rajzaikra való odafigyelés. Ha vidáman, felkiáltva közelednek felénk, hogy „Nézd csak, mit rajzoltam!”, akkor valamit szeretnének elmondani nekünk. Soha ne utasítsuk vissza ezeket az alkalmakat, ne hagyjuk gyermekeinket bezárkózni. Inkább örüljünk a lehetőségnek, s nézzük meg alaposan a rajzot, keressük, mit is árul el készítőjéről!
A gyermekrajzokat számtalan szempont szerint lehet, és kell is vizsgálni. Most azonban csak a leglényegesebb szempontokról fogok beszámolni, a teljesség igénye nélkül. Úgy gondolom, hogy az alábbiakban közölt információk segítséget nyújtanak ahhoz, hogy teljesebb képet kaphassunk gyermekeinkről.

A legfontosabb 5 szempont, amit a gyermekrajzokon feltétlenül vizsgálni kell:

1. A témaválasztás

Már itt tetten érhető csemeténk nemi beállítottsága. A fiúk rajztémái között a repülőgép, az autó, esetleg különböző harci eszközök, mint például a kard, a puska, stb. szerepelnek. A lányok témái inkább a baba, a ház, a virágok és az állatok.

Amennyiben a lányok fiús témájú képeket készítenek, és fordítva, ez azt jelenti, hogy nincsenek tisztában a nemi szerepekkel. Ez a felcserélődés gyakran elvált szülők gyermekeinél fordul elő, akik nem látják a másik szülőt, hogy annak viselkedési formáit is beépíthessék a saját életükbe, és különbséget tudjanak tenni a szerepek között. Mivel nem tudják szétválasztani a két viselkedést, zavar keletkezhet egyéniségükben, fejlődésükben, ami aztán kihathat egész életükre.

2. A színválasztás

Meg kell figyelnünk, hogy a rajzoló gyermek milyen tónusú színeket használ. Ha a pasztellt, a halványabb színeket részesíti előnyben, akkor visszafogott, érzékeny, félénk, nem bírja elviselni az erőszakot, a törtetést. Inkább háttérbe vonul és behúzódik csigaházába, ha erőszakos emberrel találkozik.
A rajzoló kedvenc színe a rózsaszín, mely lágyságot és alkalmazkodóképességet tükröz. A finom, könnyed, íves forma is a nőiességről és a magas fokú érzékenységről árulkodik.

Ha az élénk, harsány színeket kedveli akkor egy lendületes, akaratos, kifelé aktív, mindig a középpontba vágyó, határozott fellépésű személyiségről van szó.

Minél sötétebb vagy halványabb a színek tónusa (fekete, szürke), annál biztosabb a depresszió, vagy más betegség megjelenése, ezért ha valaki ilyesmit tapasztal, forduljon szakemberhez.

A színtelenség és a töredezett vonalvezetés a félelem, a szorongás és a depresszió jelei. Készítője több időt tölt kórházban, mint otthon.

3. A formák vizsgálata

A lágy, ívelt, gömbölyded formák egy könnyedén alkalmazkodó, könnyen irányítható, befolyásolható gyermek jellemzői. Az ilyen típusú gyermek szereti a simogatást, az intimitást, a testközelséget.

A körkörös mozdulatokkal készült rajz, melyben a körök egymásból indulnak és egymásba érnek, az intimitásra, a közelségre való vágyat fejezi ki. Van azonban más jelentése is. Amikor a gyermek először rajzol kört, akkor tudatosodik benne az anyától való különállása, függetlensége, ekkor kezdődik meg az anyáról való leválás korszaka. Fontos azt is megfigyelnünk, hogy gyermekünk mely életkorában jelenik meg ez először, mert a későbbi fejlődés, érettség szempontjából ez hasznos információ lehet. Minél korábban fedezzük fel gyermekeink rajzában a köröket, annál biztosabb, hogy előbb válnak éretté.

A tört, hegyes, éles vonalak tulajdonosa a nehezen kezelhető, magatartási problémákkal küszködő gyermek, akinél mély lelki törés lappanghat a háttérben. Az intimitástól elzárkózik, inkább a magányt választja.

A hegyes, tüskés, szúrós vonalak s az erőteljes satírozás mind a nehezen kezelhető, támadó álláspontú gyermek sajátja. Az ő mottója: a legjobb védekezés a támadás!

4. Az arányok vizsgálata

A gyermekek még nincsenek tisztában a helyes arányokkal, s térlátásuk sincs még. Mégis meg kell figyelnünk, hogy a gyermek a rajz mely részletére fektet nagyobb hangsúlyt. (Itt elsősorban testrészekre gondolok – például fej, kéz, lábak, stb. –, de más formákra is érdemes odafigyelni.) Ha például szélsőségesen eltúlozza a rajzon valamelyik testrészét, akkor az vagy betegségre utal, vagy azzal kapcsolatban valamilyen trauma érte. Azért emeli ki, mert foglalkoztatja a probléma, és megpróbálja azt minél előbb megoldani.
Előfordulhat azonban az is, hogy a gyermekek nagyobb fejet vagy testrészt rajzolnak, de ez még nem kóros. Ez adódhat természetadta aránytalanságukból is, hi szen kiskorban a gyermekek feje testükhöz viszonyít va na gyobb.

5. A számszerűség megfigyelése

Minden rajzban megfigyelhető egy, a rajzoló jellemére utaló jellemző szám, mely a rajzban többször is ismétlődhet. A számoknak jelentőségük van, gyakran az életfeladatunkat jelképezik, vagy az egyéniségünkre vonatkozó tulajdonságokat erősítik meg, színesítik a jellemábrázolást.

Ha például két pillangó, két madár jelenik meg a rajzon, két személy sétálgat a vidám, hangulatos nyári délutánban. A kettő páros szám. A páros számok nőies jellegűek, a női energiát képviselik. Ezen kívül a kettő a páros élet, a párkapcsolat, a család kiemelkedő szerepét is hangsúlyozza.

Fontos azt is megemlíteni, hogy a gyermekrajzok különböző fejlődési szakaszokon mennek keresztül. Ahogy a gyermek testileg, lelkileg fejlődik, úgy fejlődik vele a rajza is. Ezért eltérő korú gyermekek rajzolási szintje is más, bár előfordulhat, hogy néhányan megelőzik korukat a rajzfejlődés tekintetében.

A rajzfejlődés szakaszai

1. Az alaptalan, amorf firka kora, mely körülbelül három éves korig tart. Itt a gyermek még tárgyakhoz kapcsolja képeit. A rajzon egymásba illesztett körök láthatóak; a rajznak valójában nincs témája, a lényeg itt a ceruza megfogásának, felfedezésének és használatának öröme.

2. A lengővonalas firka és a sematikus emberábrázolás kora; egészen hétéves korig tart.
A képen egy egyszerűsített, sematikus emberalak formája bontakozik ki, arányaiban nagyobb fejjel. Itt még nem elvárás a tökéletes arány felismerése, ábrázolása.

3. Tájkép eseményábrázolással hét éves kor után. Itt már sokkal aprólékosabb a kidolgozás. Ebben a korban már nagyobb hangsúlyt fektetnek a rajzolók a részletekre, jobban hasonlítanak a rajz elemei a valóság elemeire. A kép témája a délutáni, hangulatos séta, melyen édesanya és lánya vesznek részt. Valóban nagyobb hangsúlyt kapnak a kiegészítők, például az anyuka fején a kalap, vagy kezében a táska. A háttérben lévő emeletes ház is pontosabb, már a tetőcserepek és az ablakok rácsozatának ábrázolása is megjelenik.

4. 9-10 éves korban a távolság érzékeltetésének a képessége is kifejlődik. Akinek nincs különösebb rajzkészsége, annál ebben a korban a rajzfejlődés megáll. Sok felnőtt is csak ezen a szinten tud rajzolni, de ők más területeken lehetnek kiemelkedőek.

Szempontjaink alapján könnyedén felmérhetjük, hogy csemeténk rajzteljesítménye megfelel-e a korának. Amennyiben eltérést tapasztalunk – például fejlettebb a korához képest –, akkor idejekorán felismerhetjük a tehetséget, melyet aztán még tovább lehet fejleszteni. A felismert kreativitás fejlesztése a gyermek későbbi életére vonatkozóan is rendkívül pozitív hatással lehet.

Viszont, ha a rajzkészség fejlődése számottevően elmarad az elvárt színvonalhoz képest, akkor feltétlen szükséges szakemberhez fordulni, mert ebben a korban különböző terápiás eljárásokkal még orvosolható, javítható a tetten ért írási-olvasási nehézség – diszlexia vagy diszgráfia –, vagy az esetleges szellemi lemaradás.

Ennyi információval a birtokunkban bátran elővehetjük gyermekünk rajzait, hogy új, más nézőpontból tekintsünk rájuk. Talán sikerül közelebb kerülnünk, talán közben mi is gyermekké válhatunk, talán a felfedezés öröme új boldogságot hozhat családi kapcsolatainkba, családi életünkbe. Sok sikert kívánok mindenkinek!

Hirth Edina




Nincsenek megjegyzések: